Az alacsony szigetelési ellenállás azt jelenti, hogy a vezetékek szigetelésén keresztül áram szivárog a védővezető, vagyis a földelés felé. A szigetelési ellenállás 230 V-os lakáshálózaton, 500 V-os egyenfeszültségű méréssel az MSZ HD 60364-6 szabvány szerint legalább 1 MΩ kell legyen; ez alatt a kör hibásnak számít. Önmagában nem mindig életveszélyes, de ki kell javítani, mert ebből lesz a FI-relé leoldása, rosszabb esetben az áramütés.
A lényeg röviden
- A mérést áramtalanított hálózaton végzik, 500 V egyenfeszültséggel, az eredmény MΩ-ban (megaohmban) jön ki.
- A 230/400 V-os köröknél az MSZ HD 60364-6 szabvány szerinti minimum 1 MΩ; a törpefeszültségű (SELV, PELV) köröknél 0,5 MΩ.
- A leggyakoribb ok a nedvesség, a sérült szigetelés és a mérés alatt bekötve maradt elektronika.
- Egy 30 mA-es FI-relé már a névleges érték 50–100%-ánál leoldhat, ezért a kis szivárgások összeadódva is lekapcsolják.
- A hibát áramkörönként szétválasztva keresik meg, nem a FI-relé cseréjével.
- A FI-relét soha ne kösd ki „megoldásként”: épp ez véd a szivárgó áram ellen.
Mit mér pontosan a szigetelési ellenállás-mérés?
Azt méri, mennyire szigetel a vezeték erei közötti és az erek meg a földelés közötti anyag. A villanyszerelő áramtalanítja a kört, majd egy szigetelésvizsgáló műszerrel 500 V egyenfeszültséget kapcsol a vezetékekre.
A műszer azt figyeli, mekkora áram jut át a szigetelésen, és ebből ellenállást számol. Egy ép lakáshálózaton ez az érték nagyon nagy, ezért megaohmban (MΩ) adják meg: 1 MΩ egymillió ohm.
A mérést több irányban végzik: fázis és nulla között, fázis és védővezető között, nulla és védővezető között. Egy brit vizsgafelkészítő összefoglaló szerint háromfázisú hálózaton a fázisokat és a nullát össze is köthetik, és a köteget egyben mérik a földeléshez.
Fontos előkészület, hogy a kényes elektronikát leválasszák, mert a mérőfeszültség tönkreteheti. A brit villanyszerelők fórumán egy válaszoló azt írta, hogy a túlfeszültség-levezetőt első ellenőrzésnél le kell kötni. Időszakos vizsgálatnál náluk elfogadott a 250 V-os mérés is, ha a levezető bent marad. A hazai tankönyvi összefoglaló is így kezeli: bent maradt levezetővel 250 V-on is mérhető, de az elvárt érték ekkor is legalább 1 MΩ.
Mi számít elfogadható szigetelési ellenállásnak?
A határértéket szabvány adja, és a kör névleges feszültségétől függ. A felülvizsgáló a hatályos MSZ HD 60364-6:2017 szabvány szerint dolgozik, amelynek értékei azonosak a nemzetközi IEC 60364-6 értékeivel. Az alábbi táblázat a PTE Villamos Hálózatok Tanszékének tankönyve 6.1. táblázatát követi. A lakáskörökre vonatkozó 1 MΩ-ot a MEE villamos biztonsági felülvizsgálói kézikönyve M6 melléklete is így adja meg.
| Áramkör | Mérőfeszültség (egyenáram) | Legkisebb elfogadható érték |
|---|---|---|
| Törpefeszültségű kör (SELV, PELV) | 250 V | 0,5 MΩ |
| Legfeljebb 500 V-os kör, például a 230/400 V-os lakáshálózat | 500 V | 1 MΩ |
| 500 V feletti kör | 1000 V | 1 MΩ |
Nemzetközi összevetésként: a brit előírás (BS 7671) ugyanezt az 1 MΩ-os alsó határt használja. Az IET szakmai lapjának 2020-as összefoglalója szerint ott a 17. kiadásban emelték 1 megaohmra, és ma is ez az érték van érvényben.
Egy dolgot érdemes tudni a számról. A brit összefoglaló szerint a sok, párhuzamosan mért áramkör együtt 1 MΩ alá húzhatja az összesített értéket akkor is, ha egyenként mindegyik ép. Ezért nagyobb hálózatot szakaszonként mérnek, és minden szakasznak külön kell teljesítenie a minimumot.
Veszélyes az alacsony szigetelési ellenállás?
Attól függ, mennyire alacsony, és mi védi a hálózatot. Ha a szivárgó áram a védővezetőn át a földbe jut, és van működő FI-relé, a hiba többnyire „csak” kellemetlen: lekapcsol az áram.
Ha viszont a védővezető hiányzik vagy szakadt, a szivárgás feszültség alá helyezheti a készülékek fém burkolatát. FI-relé nélkül ilyenkor semmi sem kapcsol le, és aki megérinti a készüléket, áramütést kaphat.
Gyakorlati példa egy brit szakmai fórumról: egy 1990-es években épült ház fűtőpaneles körén a fázis és a föld között 0,85 MΩ-ot mértek, a többi irányban 200 MΩ felettit. A hozzászóló villanyszerelők többsége ezt azonnali javítást igénylő, potenciálisan veszélyes hibaként (náluk C2 kód) jegyezné fel.
Miért old le a FI-relé, ha alacsony a szigetelési ellenállás?
A FI-relé (más néven áramvédő-kapcsoló vagy érintésvédelmi relé) azt figyeli, hogy a fázison kimenő és a nullán visszajövő áram egyforma-e. Ha a különbség elér egy határt, lekapcsol, mert a hiányzó áram valahol máshol, például a földelésen át folyik el.
A határ nem egy éles pont. Egy gyártói műszaki katalógus szerint a FI-relé a névleges érzékenység 50–100%-a között old le. Egy 30 mA-es készülék tehát már 15 mA-es szivárgásnál is lekapcsolhat.
A kis szivárgások ráadásul összeadódnak. A brit szabályt ismertető mérőműszer-forgalmazói cikk szerint a FI-relé alatti összes szivárgás ne lépje túl a névleges érték 30%-át, ami 30 mA-nél 9 mA. Ugyanez a cikk írja, hogy egy védőföldeléses készülék normál üzemben akár 3,5 mA-t is szivárogtathat.
Így áll elő a jellegzetes helyzet: egy kicsit beázott doboz, egy öregedő fűtőszál és néhány számítógép együtt már elég a leoldáshoz. A JóSzakira érkezett, közzétételre engedélyezett 680 érintésvédelmi ajánlatkérés 5,9%-a (40 kérés) a FI-relét is megemlíti.
Egy magyar fórumon egy olvasó azt írta, hogy üres lakásában kétszer is leoldott a relé, pedig csak a hűtő és egy kis számítógép működött. A válaszolók a villanybojlert, a mosógépet, a hibás relét és az esős időt is felvetették lehetséges okként.
Mitől csökken le a szigetelési ellenállás?
A leggyakoribb ok a nedvesség. A brit vizsgafelkészítő összefoglaló első helyen a védőcsőbe, a kábelcsatornába és a szerelvényekbe jutott vizet említi.
| Ok | Hol szokott előfordulni? | Mire utal a mérés? |
|---|---|---|
| Nedvesség a dobozban, csőben | Fürdőszoba, pince, beázott falszakasz | Esős idő után rosszabb, száradás után javul |
| Kültéri aljzat, lámpa, kerti kör | Terasz, garázs, kerti világítás | Gyakran egyetlen kültéri kör a hibás |
| Sérült szigetelés | Fúrás, szögelés, rögzítőelem nyomta kábel | Tartósan alacsony, időjárástól független |
| Régi, öregedő vezeték | Évtizedes, felújítatlan hálózat | Sok körön egyszerre gyenge érték |
| Fűtőelemes készülék | Villanybojler, sütő, fűtőszőnyeg | A készülék leválasztása után megszűnik |
| Bekötve maradt elektronika | Túlfeszültség-levezető, okoseszköz, LED-táp | Hamisan alacsony érték, nem valódi hiba |
A régi hálózatoknál a szigetelés anyaga maga öregszik. Az egyik brit villanyszerelő egy lakásvásárlási jegyzőkönyvhöz azt fűzte hozzá, hogy ha egy régebbi ház mért értékei 1 MΩ közelébe esnek, az inkább a vezetékcsere felé mutat.
Az utolsó sor azért fontos, mert nem minden alacsony szám jelent hibát. A brit összefoglaló szerint a bekötve felejtett elektronikus szűrők szándékosan kis ellenállást mutatnak a föld felé, és ez a mérést lehúzza.
Mi a teendő, ha alacsony szigetelési ellenállást mértek?
A hibát szét kell választani, amíg kiderül, melyik szakaszon van. Egy villanyszerelő ezt jellemzően négy lépésben végzi.
- Teljes mérés az elosztónál. Ez mutatja meg, hogy egyáltalán van-e szivárgás, és mely irányban.
- Áramkörök szétválasztása. Körönként külön mér, így kiderül, melyik kör húzza le az értéket.
- Fogyasztók leválasztása. Kihúzza a dugós készülékeket, leköti a fix bekötésűeket, és újramér.
- A hibás szakasz megkeresése. A gyanús kört félbevágja, és addig felezi, amíg meg nem találja a hibás dobozt vagy kábelszakaszt.

A felezéses módszer nem új találmány. Az IET összefoglalója szerint már az 1955-ös brit előírás is azt kérte, hogy a mért hálózatot addig bontsák kisebb részekre, amíg az érték a határ fölé nem kerül.
Ha a hiba csak időnként jelentkezik, segít egy szivárgóáram-mérő lakatfogó. A Voltimum szaklapon a Megger szakértője által leírt módszer szerint minden kismegszakítót lekapcsolnak, majd egyenként visszakapcsolják őket. Amelyiknél a szivárgás érezhetően megugrik, az a gyanús kör.
Ha nedvesség okozta a hibát, a kiszáradás után a mért érték sokszor javul. A tartós javításhoz viszont a víz útját is meg kell szüntetni, például a kültéri doboz tömítésével vagy a beázás javításával.
Mit kérj a felülvizsgálótól, és mennyibe kerül a mérés?
Kérj olyan jegyzőkönyvet, amelyben áramkörönként szerepelnek a mért számok, nem csak egy „megfelelt” pecsét. Az árakat és a tipikus tételeket az érintésvédelmi mérés árak oldalon gyűjtöttük össze.
A számszerű jegyzőkönyv a hazai szabályozásból is következik. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § 33. pontja a felülvizsgálatot úgy határozza meg, mint „a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó” ellenőrzést.
Új kivitelezésnél ugyanez a rendelet az 1. melléklet 1.4. c) pontjában előírja, hogy a kivitelező a szabványossági nyilatkozatához csatolja a kábel- és vezetékhálózat részletes szigetelésmérési jegyzőkönyvét. Ha egy körnél alacsony érték szerepel, a jegyzőkönyvből azonnal látszik, hol kell a hibakeresést kezdeni.
Gyakori kérdések az alacsony szigetelési ellenállásról
Mennyi a jó szigetelési ellenállás egy lakásban?
A 230/400 V-os körökön 500 V-os egyenfeszültségű méréssel az MSZ HD 60364-6 szabvány szerint legalább 1 MΩ. Egy ép hálózaton a mért érték ennél jellemzően jóval nagyobb.
Mit jelent a MΩ a jegyzőkönyvben?
Megaohmot, azaz egymillió ohmot. Minél nagyobb a szám, annál jobban szigetel a vezeték, és annál kevesebb áram szivárog el.
Okozhat alacsony szigetelési ellenállás FI-relé leoldást?
Igen. A szivárgó áram a földelés felé folyik, és ha az összes szivárgás eléri a FI-relé leoldási tartományát, az lekapcsol. Egy 30 mA-es készülék már 15 mA körül leoldhat.
Miért rosszabb a mért érték esős idő után?
Mert a szigetelési ellenállás egyik legfőbb rontója a nedvesség. A kültéri dobozokba, védőcsövekbe jutott víz átmenetileg lerontja az értéket, ami száradás után javulhat.
Hamis lehet egy alacsony mérési eredmény?
Igen, ha a mérés alatt elektronika maradt a körön. A túlfeszültség-levezetők és a szűrős tápegységek szándékosan kis ellenállást mutatnak a föld felé, ezért ezeket mérés előtt le kell választani.
Kell emiatt az egész lakást újravezetékezni?
Nem feltétlenül. Ha a hiba egy körre vagy egy készülékre szűkíthető, elég azt javítani. Ha viszont sok körön egyszerre gyenge az érték egy régi hálózaton, az a vezetékcsere felé mutat.
Megmérhetem én magam a szigetelési ellenállást?
A méréshez 500 V-os szigetelésvizsgáló kell, és áramtalanított hálózaton végzik. A mérést és a hibakeresést villanyszerelőre érdemes bízni, mert a hiba helyének megtalálása szakértelmet igényel.