FI-relé a magyar lakásokban: mit mutatnak a felülvizsgálati kérések és a baleseti adatok?

Hogy hány magyar lakásban nincs FI-relé, arra nincs hivatalos adat: sem a KSH, sem más hatóság nem méri. Annyi biztos, hogy a lakott lakások 86%-a 2001 előtt épült, a 30 mA-es FI-relé pedig csak 2009-től lett kizárólagosan kötelező az új konnektoros áramkörökön.

Írta: Szabó Norbert · Adatállapot: 2026. október 27.

Mióta kötelező a FI-relé a magyar lakásokban?

Az új konnektoros áramkörökön 2009 óta kizárólagosan kötelező. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 2007-től érvényes, és 2009-től váltotta fel kizárólagosan a korábbi szabványokat. Ezt Dr. Novothny Ferenc szakcikke rögzíti az Elektroinstallateur 2008/5–6. számában.

A szabvány legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsolóval kiegészítő védelmet ír elő két esetre. Az egyik a képzetlen személyek által használt, általános használatra szánt, legfeljebb 20 A-es csatlakozóaljzat. A másik a szabadtéri, legfeljebb 32 A-es mobil fogyasztókészülék. Szabadtéri áramkörön Magyarországon 100 mA-es készülék is megengedett.

A fürdőszobára külön szabály vonatkozik. A VGF&HKL szaklap 2013-as összefoglalója szerint a fürdőhelyiségben minden áramkört áram-védőkapcsolóval kell védeni, csoportosan is lehet. Magyar kivétel a csak rögzített vízmelegítőt tápláló áramkör.

A szabványok teljes szövege fizetős, ezért a változást szakmai cikkből idézzük. Egy gyártói, a Siemens lakossági tájékoztatója ugyanígy fogalmaz: az új szabvány kötelező kiegészítő védelmet ír elő a magánszemélyek konnektoraira és a szabadtéri készülékekre.

Hány lakás épült a kötelezővé tétel előtt?

A lakások döntő többsége. A KSH 2022-es népszámlálásának előzetes adatai szerint a lakott lakások 16%-a a II. világháború előtt, több mint harmada 1960 és 1980 között épült. A 2000 után épültek aránya mindössze 14%.

A szám nem azt jelenti, hogy ezekben a lakásokban nincs FI-relé. Régi lakások villanyhálózatát azóta részben felújították, és tulajdonosok utólag is beépíttették a készüléket. Hogy ez hány lakásban történt meg, azt viszont senki nem méri. A népszámlálás a lakások vízellátását, csatornázását és fűtését kérdezi, a villamos védelmet nem.

Ez maga az adathiány. Magyarországon nincs olyan nyilvános felmérés, amely megmondaná, a lakások hány százalékában van áram-védőkapcsoló. Becslést ezért nem közlünk.

Mit mutatnak a felülvizsgálati kérések a FI-reléről?

Azt, hogy a hiány a felülvizsgálatkor derül ki, és gyakran nem csak régi lakásban. A JóSzakin 2020 óta beérkezett 936, közzétételre engedélyezett VBF-témájú ajánlatkérés közül 69 (7,4%) említi a FI-relét vagy az áram-védőkapcsolót. A VBF a villamos biztonsági felülvizsgálat rövidítése.

Az illeszkedő kéréseket egyenként átolvastuk, és kézzel soroltuk be. Az ismétlődő, ugyanattól a megrendelőtől jövő kéréseket egynek számoltuk.

Egyedi kérések száma. A „hibás a meglévő” a „van FI-relé” csoport része. Forrás: JóSzaki, saját adat, 2026. október.

A 13 „nincs FI-relé” kérésből 5 a felülvizsgálat hibalistáját idézi, vagyis ott a szakember rögzítette a hiányt. Két további kérés szerint a felülvizsgálat azt állapította meg, hogy a meglévő FI-relé nem véd minden áramkört. Egy XIII. kerületi lakás eladója a kérésében így írta le a helyzetét.

„Nincs Fi-relé, tehát lehet, hogy nem csak felülvizsgálatról lenne szó.”

A meglévő készülék sem garancia. A 22 „van FI-relé” kérésből 6 a készülék hibáját írja: nem old le, rosszul van bekötve, nem megfelelő a leoldási értéke, vagy a felülvizsgálat cserét javasolt. Egy magyar Reddit-szálban egy hozzászóló arról számolt be, hogy egy felújított panellakásban a FI-relé be volt téve az elosztóba, de nem volt bekötve.

Csak a régi lakásokból hiányzik a FI-relé?

Nem. A 13 „nincs FI-relé” kérésből 9 ad meg évszámot az építésre vagy a hálózat felújítására. Ebből négy esetben a hálózat 2009 után készült vagy újult meg: egy 2011-es hálózat, egy 2010-es évek közepi, egy 2018-as és egy 2019-es felújítás.

Ezek a megrendelők maguk írták le a hálózat korát, és a „felújítás” lehetett részleges is. A minta kicsi és önkiválasztott: a kérések zöme lakáseladás előtt érkezik. Országos arányt ezért nem lehet belőle számolni, csak azt, hogy milyen helyzetekben kerül elő a kérdés.

A kérések egy része magára a szabályra kérdez rá. Egy 2006-os építésű lakás tulajdonosa eladás előtt ezt kérdezte.

„Valóban hibás lesz a vbf FI-relé nélkül?”

Megbukik a felülvizsgálaton egy lakás FI-relé nélkül?

Nem automatikusan, mert a jogszabály a létesítés idejéhez köt. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. mellékletének 1.13.4. pontja szerint a villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes műszaki követelmény szerint történik.

Egy 1975-ös, eredeti állapotú hálózatnál ezért a FI-relé hiánya önmagában nem eltérés a létesítéskori előírástól. Egy 2009 után épült vagy felújított hálózatnál viszont már az. A rendelet 1.13.5. pontja szerint a régi berendezésben feltárt hiányosságot a felülvizsgálati papírban megadott határidőig kell kijavítani. Ha nincs határidő, a következő jelentős felújításkor.

A magyar Reddit-szál egyik válaszolója ugyanezt írta: a felülvizsgálat az építéskori szabványnak való megfelelést vizsgálja, a FI-relé hiánya ott nem hiba, ahol akkor nem volt elvárás. A gyakorlat a kérések szerint vegyes, mert több hibalista javaslatként szerepelteti a beépítést.

Mentesít a FI-relé a felülvizsgálat alól?

Részben, és eladáskor nem. A rendelet 1.13.2. e) alpontja a lakóépületekre legalább 6 évenként ír elő villamos biztonsági felülvizsgálatot. Az 1.13.3. alpont szerint a nem bérelt lakásnál ez az időszakos felülvizsgálat elhagyható, ha két feltétel együtt teljesül.

A tulajdonosváltásra tehát a FI-relé nem ad felmentést. A rendelet a felülvizsgálatról kiállított papírt „minősítő irat” néven említi. Ha nincs 6 évnél nem régebbi, eladáskor új felülvizsgálat kell. Hogy egy ilyen munka mennyibe kerül, azt a villamos biztonsági felülvizsgálat költsége oldalunkon nézheted meg.

Mit mutatnak az áramütéses balesetek?

Azt, hogy a veszély otthon a legnagyobb, de a FI-relé szerepét nem mérik. A WHO halálozási adatbázisa szerint 2024-ben 22 ember halt meg áramütésben Magyarországon, 2017 és 2024 között összesen 160. A 2017–2018-as esetek 66%-a otthon történt.

A halálokstatisztika nem rögzíti, hogy a balesetek helyszínén volt-e FI-relé. Az országok közti különbséget ezért nem lehet a FI-relék elterjedtségének tulajdonítani. A balesetek részletes bontásával az áramütéses balesetekről szóló statisztikai cikkünk foglalkozik.

Hogyan mérik a FI-relé elterjedtségét más országokban?

Angliában hivatalos lakásfelmérés méri, közvetve. Az English Housing Survey 2018-19 öt villamos biztonsági jellemzőt néz együtt: korszerű PVC-vezetéket, korszerű földelést, korszerű elosztódobozt, kismegszakítót és RCD-t, vagyis FI-relét.

A lakások aránya, ahol mind az öt jellemző megvan. Az RCD külön aránya ebben a kiadványban nem szerepel. Magyar megfelelő adat nincs.

A saját tulajdonú angol lakások 60%-ában, a magánbérletek 62%-ában, az önkormányzati lakások 73%-ában volt meg mind az öt jellemző. A brit lakók tájékozottsága is mérve van. Egy 2025-ös NICEIC-felmérés szerint a britek 46%-a nem tudja, mi az RCD, és csak 16% tudja, hogy van-e ilyen az otthonában.

Németországban a DIN VDE 0100-410 a R.O.E. GmbH villamossági cég összefoglalója szerint 2007 júniusától írja elő a FI-relét a legfeljebb 20 A-es konnektoros áramkörökre, 2018 óta a 32 A-esekre is. Általános utólagos beépítési kötelezettség ott sincs. Egy brit villanyszerelő a Redditen ugyanezt mondta a saját előírásaikról: nem visszamenőlegesek.

Mit jelent ez a saját lakásodra nézve?

Azt, hogy a lakás kora alapján csak tippelni lehet, biztosat a felülvizsgálat mond. Válaszd ki, mikor készült vagy újult meg utoljára a villanyhálózat, és megmutatjuk, mit mondanak erről a szabályok.

Ha nem tudod, van-e FI-relé az elosztódban, keresd a szélesebb, „T” jelű próbagombos készüléket. Ha ott van, sem biztos, hogy minden áramkört véd, és hogy jól van bekötve. Ezt csak műszeres mérés mutatja meg.

Hogyan készült ez az összesítés?

Az összesítés 2026. október 27-i állapotot tükröz. Elsődleges forrásként a Nemzeti Jogszabálytár hatályos rendeletszövegét, a KSH népszámlálási közleményét, a WHO halálozási adatbázisát és az angol lakásfelmérést használtuk. A szabványváltozást szakmai folyóiratból idézzük, mert a szabványok szövege fizetős.

A saját adat a JóSzakira 2020 és 2026 között érkezett, a megrendelő által közzétételre engedélyezett 936 VBF-témájú kérés. A szám konzervatív, mert az elgépelt kifejezésekkel írt kérések kimaradtak. A FI-relét említő kéréseket egyenként olvastuk el, és csak azt soroltuk be, amit a megrendelő kifejezetten leírt.

Korlátok: a minta önkiválasztott, zömmel eladás előtti kérésekből áll, ezért nem a lakásállomány képe. A KSH 14%-a a lakott lakásokra vonatkozik, a felújításokat nem méri. A német adat kivitelezői összefoglalóból, a brit tájékozottsági adat sajtóbeszámolóból származik. Az adatokat évente frissítjük.

Gyakori kérdések a FI-relé elterjedtségéről

Szabó Norbert — a JóSzaki szakértői tartalom felelőse. Az összesítés hatályos jogszabályra, a KSH és a WHO adataira, szakmai folyóiratokra és a JóSzakira érkezett ajánlatkérések összesített adataira épül. Utoljára frissítve: 2026. október 27.