Mi a jó hurokimpedancia? Az, amelyik elég kicsi ahhoz, hogy zárlatkor akkora áram folyjon, amitől a kismegszakító azonnal lekapcsol. A felülvizsgáló ezért méri a hurokimpedancia értékét: összeveti a mért ohmot a kismegszakító típusával (B vagy C) és névleges áramával.
A lényeg röviden
- A hibahurok az az út, amelyen zárlatkor az áram körbefolyik: transzformátor, fázisvezető, a hibás készülék, védővezető, vissza.
- A hurok impedanciájából adódik a zárlati áram: 230 V osztva a mért ohmmal. Minél kisebb az ohm, annál nagyobb az áram.
- A kismegszakító csak akkor old le azonnal, ha a zárlati áram eléri a mágneses kioldási küszöböt: B típusnál legfeljebb 5×, C típusnál legfeljebb 10× a névleges áram.
- Ezért ugyanazon a vezetéken a C16-os kismegszakítóhoz feleakkora hurokimpedancia kell, mint a B16-oshoz.
- TT rendszerben (saját földelő) a hibaáram általában túl kicsi a kismegszakítóhoz, ott az áram-védőkapcsoló (FI-relé) végzi a lekapcsolást.
- A „nem felelt meg” nem feltétlenül teljes vezetékcserét jelent: a magas érték oka gyakran egy laza vagy korrodált kötés.
Mi az a hibahurok, és miért mérik?
A hibahurok az a zárt áramkör, amelyen keresztül egy testzárlat árama folyik. Testzárlatnak azt hívjuk, amikor a fázisvezető egy készülék fém házához ér. Ilyenkor az áram a transzformátortól a fázisvezetőn át a hibahelyig jut, majd a védővezetőn tér vissza.
Ennek a körnek az összes ellenállása a hurokimpedancia, ohmban mérve. A Sonel mérőműszergyártó szakcikke szerint a várható zárlati áramot úgy kapjuk meg, hogy a hálózati feszültséget elosztjuk a mért hurokimpedanciával. Egy 2,3 ohmos hurkon például 230 V / 2,3 Ω = 100 A folyna.
Az alapkövetelményt a PTE Villamos Hálózatok Tanszékének tankönyve az MSZ HD 60364-4-41 alapján adja meg. TN rendszerű hálózaton a legfeljebb 32 A-es, 230 V-os végáramkörön a zárlatnak 0,4 másodpercen belül le kell kapcsolódnia. A feltétel képlettel Zs · Ia ≤ U0: a hurokimpedancia és a kioldóáram szorzata nem haladhatja meg a 230 V-os fázisfeszültséget. A mérés tehát azt igazolja, hogy a hibaáram elég nagy ehhez a gyors lekapcsoláshoz.
Ez nem otthoni mérés. A hurokimpedanciát feszültség alatt, külön erre készült műszerrel mérik. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § 33. pontja szerint a villamos biztonsági felülvizsgálat különleges erősáramú villamos szakképzettséget igényel.
Miért számít, hogy B vagy C kismegszakító védi az áramkört?
Azért, mert a két típus más zárlati áramnál old le azonnal. Az MSZ EN 60898 szabvány szerint a B típus mágneses kioldója a névleges áram 3–5-szörösénél, a C típusé az 5–10-szeresénél lép működésbe. Ezt a PTE tankönyve és a VIOX kismegszakító-útmutatója is így közli.
A biztos lekapcsoláshoz a tartomány felső határával kell számolni. Egy B16-os kismegszakítónál ez 5 × 16 = 80 A, egy C16-osnál 10 × 16 = 160 A. A legnagyobb megengedett hurokimpedancia így 230 V / 80 A = 2,88 Ω, illetve 230 V / 160 A = 1,44 Ω.
| Kismegszakító | Elméleti felső határ (230 V / kioldóáram) | Brit érték: NICEIC-táblázat (az elméleti 80%-a, BS 7671) | IEC/HD 60364-6 alapú gyakorlat (az elméleti 2/3-a, pl. ESTI) |
|---|---|---|---|
| B6 | 7,67 Ω | 6,13 Ω | 5,11 Ω |
| B10 | 4,60 Ω | 3,68 Ω | 3,07 Ω |
| B16 | 2,88 Ω | 2,30 Ω | 1,92 Ω |
| B20 | 2,30 Ω | 1,84 Ω | 1,53 Ω |
| B32 | 1,44 Ω | 1,15 Ω | 0,96 Ω |
| C6 | 3,83 Ω | 3,06 Ω | 2,56 Ω |
| C10 | 2,30 Ω | 1,84 Ω | 1,53 Ω |
| C16 | 1,44 Ω | 1,15 Ω | 0,96 Ω |
| C20 | 1,15 Ω | 0,92 Ω | 0,77 Ω |
| C32 | 0,72 Ω | 0,57 Ω | 0,48 Ω |
A harmadik oszlop brit érték: a brit villanyszerelő-minősítő szervezet, a NICEIC 18. számú zsebkönyvéből származik (2010, BS 7671:2008). Az elméleti oszlop a 230 V / kioldóáram képlettel számolt érték, a negyedik oszlop ennek kétharmada.
Miért kisebb a mérési határ az elméletinél? A mérés terhelés nélkül, hideg vezetéken történik, üzem közben viszont a vezeték felmelegszik, és az ellenállása nő. A brit gyakorlat ezért a számított érték 80%-ával számol. A nemzetközi IEC/HD 60364-6 alapú gyakorlat a 2/3-ával, például a svájci szövetségi erősáramú felügyelet (ESTI) 2014-es szakcikke szerint, mert a felmelegedés mellett a mérési bizonytalanságot is beszámítja. A hazai felülvizsgáló a gyártói adat és a hatályos MSZ HD 60364 alapján ítél.
Fontos korlát: a táblázat tájékoztató jellegű. A NICEIC szakcikke szerint a brit előírás újabb kiadása 0,95-ös Cmin tényezővel is számol; ez a CENELEC CLC/TR 50480 műszaki jelentés szerinti feszültségtényező. Ahol lehet, a gyártói adatot kell használni. Hazai mérésnél a felülvizsgáló a hatályos MSZ HD 60364 szabványsor és a beépített készülék adatlapja alapján ítél.
A gyakorlati következmény egyszerű. Ha valaki egy B16-os kismegszakítót C16-osra cserél, mert az előbbi „túl érzékeny”, az áramkör a hurokimpedancia-mérésen meg is bukhat. Ugyanaz a vezeték ugyanis C típushoz feleakkora ohmot enged meg.
Mi a különbség a TN-C, a TN-S és a TT rendszer mérésénél?
A különbség abban van, hogy a hibaáram milyen úton jut vissza a transzformátorhoz. A VIOX földelési rendszereket összevető cikke szerint TN rendszerben fémes visszavezetés van, ezért a hibaáram elég nagy lehet a túláramvédelem működtetéséhez.
| Rendszer | Hol tér vissza a hibaáram? | Mi kapcsol le? |
|---|---|---|
| TN-S | Külön védővezetőn (PE), a nullavezetőtől végig elválasztva | A kismegszakító, ha a hurokimpedancia elég kicsi |
| TN-C | A közös nulla- és védővezetőn (PEN) | A kismegszakító, ha a hurokimpedancia elég kicsi |
| TN-C-S | A hálózaton PEN-en, az épületben szétválasztva PE-n | A kismegszakító, ha a hurokimpedancia elég kicsi |
| TT | A saját földelőn és a talajon át | Jellemzően az áram-védőkapcsoló (FI-relé) |
TT rendszerben a ház saját földelőhöz csatlakozik, és a hibaáram útjában ott van a talaj is. A VIOX összefoglalója szerint emiatt a földzárlati áram túl alacsony lehet ahhoz, hogy gyorsan kioldja a kismegszakítót. Ilyenkor a felülvizsgáló a földelési ellenállást és az áram-védőkapcsoló működését nézi elsősorban.
A PTE tankönyve szerint az MSZ HD 60364-4-41 TT rendszerben a 32 A-nél nem nagyobb, 230 V-os végáramköröknél 0,2 másodperces lekapcsolást ír elő. A feltétel itt RA · IΔn ≤ 50 V: a földelési ellenállás és a FI-relé névleges kioldóáramának szorzata legfeljebb 50 V lehet. A PEN-vezető szerepéről és a TN-C, TN-S bekötés gyakorlati különbségéről a TN-C és TN-S rendszer közötti különbség cikkünk ír részletesen.
A JóSzakira érkezett, közzétételre engedélyezett 680 érintésvédelmi ajánlatkérés 7,9%-a (54 kérés) családi házra vonatkozik. Családi háznál érdemes előre tisztázni a szerelővel, milyen rendszerű a bekötés, mert ettől függ, mit és mihez mér.
Mit jelent, ha a jegyzőkönyvben az áll, hogy „nem felelt meg”?
Azt, hogy legalább egy áramkörön a mért érték nem igazolja a gyors, biztonságos lekapcsolást. Ez hiba, de a súlyosságát a felülvizsgáló minősíti. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet mellékletének 1.14.1. pontja szerint közvetlen tűz- vagy életveszélynél az érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani.
Az enyhébb hibákra a rendelet 1.14.2. pontja írásos javítási ütemtervet ír elő. Ha a határidőre a javítás nem készül el, az érintett részt legkésőbb aznap le kell választani. Újra bekapcsolni csak a hiba kijavítása utáni eredményes vizsgálat után szabad.
A magas hurokimpedancia mögött gyakran nem az egész vezetékrendszer áll. Egy 2026. októberi angol lakásvásárlói bejegyzésben mindkét világítási áramkör 7,38 Ω-ot mutatott. A legtöbb pontot kapó válaszoló szerint az áramkört végig kell követni, mert jellemzően egy laza kötés áll a háttérben.
Egy másik angol villanyszerelő-szálban (r/ukelectricians) a hálózati oldal okozta a gondot. A legnépszerűbb válasz szerint a 2,5 ohmos külső hurok mögött egy vagy több rossz, korrodált csatlakozás állhat. Ilyenkor a javítás nem a lakás vezetékein kezdődik.
Magyar fórumon is felmerül, mit jelent a minősítés. Egy r/askhungary-szálban a hozzászólók szerint a felülvizsgálat az építéskori, illetve a legutóbbi átalakításkori szabványhoz méri a berendezést. Az eredmény a „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés, mellette hibalistával.
Mit érdemes megnézni a mérési jegyzőkönyvben?
Elsőként azt, hogy áramkörönként szerepel-e a mért hurokimpedancia, és mellette a védőkészülék típusa. B16 vagy C16 nélkül a mért ohm önmagában nem értelmezhető. Ha több szakembertől kérsz ajánlatot, az érintésvédelmi vizsgálat árak mellett azt is hasonlítsd össze, hogy a jegyzőkönyv áramkörönkénti mérési eredményeket tartalmaz-e.
- Védőkészülék adatai: típus (B, C), névleges áram, és a FI-relé megléte.
- Mért érték és határérték: mindkettő ohmban, áramkörönként.
- A hálózat rendszere: TN-C, TN-C-S, TN-S vagy TT.
- Hibalista: mi a hiba, mennyire sürgős, és mi a javasolt javítás.
Ha a hibalista szerint egy áramkör nem felelt meg, kérdezz rá a valószínű okra. A laza kötés megkeresése és javítása más munka, mint egy áramkör újrahúzása. A javítás után a mérést meg kell ismételni, mert csak az eredményes újramérés igazolja a megfelelést.
Gyakori kérdések a hurokimpedancia-mérésről
Mi a hurokimpedancia egyszerűen?
Annak a zárt körnek az ellenállása ohmban, amelyen zárlatkor az áram folyik: transzformátor, fázisvezető, hibahely, védővezető, vissza. Minél kisebb, annál nagyobb a zárlati áram.
Mennyi a jó hurokimpedancia egy B16-os áramkörön?
Elméletben legfeljebb 2,88 Ω, mert 230 V / (5 × 16 A) ennyi. Hideg vezetéken mért értékre a brit gyakorlat ennek 80%-át (2,30 Ω), az IEC/HD 60364-6 alapú gyakorlat a 2/3-át (kb. 1,92 Ω) veszi határnak. A hazai minősítés a hatályos MSZ HD 60364 és a gyártói adat alapján történik.
Miért szigorúbb a határérték C típusú kismegszakítónál?
Mert a C típus a névleges áram akár 10-szeresénél old le azonnal, a B típus már 5-szörösénél. A nagyobb kioldóáramhoz kisebb hurokimpedancia kell.
Kell hurokimpedanciát mérni TT rendszerben?
TT rendszerben a hibaáram a saját földelőn és a talajon át folyik, ezért általában túl kicsi a kismegszakítóhoz. Ott a lekapcsolást jellemzően az áram-védőkapcsoló végzi, és a földelési ellenállás a döntő érték.
Mit jelent a „nem felelt meg” minősítés?
Azt, hogy a mérés nem igazolja a biztonságos lekapcsolást. Közvetlen tűz- vagy életveszélynél az érintett részt azonnal le kell választani. Enyhébb hibánál javítási ütemterv készül.
A magas érték mindig vezetékcserét jelent?
Nem. A magas hurokimpedancia gyakori oka egy laza vagy korrodált kötés. Az okot a szakember hibakereséssel állapítja meg, és a javítás után újra mér.
Megmérhetem otthon a hurokimpedanciát?
Nem javasolt. A mérés feszültség alatt, speciális műszerrel történik, és a felülvizsgálat jogszabály szerint különleges erősáramú szakképzettséget igényel.