Saját, bérbe nem adott lakásban a 6 évenkénti villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a lakás fázisonként legfeljebb 32 A-es biztosíték mögött van, és a berendezéseket legfeljebb 30 mA-es FI-relé védi. Eladáskor és bérbeadáskor ez a mentesség nem segít: ilyenkor villamos biztonsági felülvizsgálat kell, ha nincs 6 évnél nem régebbi minősítő irat.
A lényeg röviden
- A mentességet a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. mellékletének 1.13.3. pontja rögzíti, és a két feltételnek együtt kell teljesülnie.
- A mentesség nem 2024-ben született: már a 2018-as eredeti szövegben is volt hasonló kivétel. 2024. január 29-én szűkült a bérbe nem adott lakásokra és az időszakos vizsgálatra.
- Eladásnál és bérbeadásnál a rendelet külön pontja szól, ott a 32 A és a 30 mA nem számít, csak az irat kora.
- Munkahelynek minősülő épületben 3 évente kell vizsgálat, erre a lakásmentesség nem vonatkozik.
- A biztosíték értékét a villanyóra melletti, plombált kismegszakító felirata mutatja (például C25 vagy C32), a FI-relét a lakáselosztóban a T gombos készülék.
- A JóSzakira 2020 óta érkezett 936 felülvizsgálati kérés 42,2%-a eladáshoz kapcsolódik, vagyis éppen ahhoz a helyzethez, ahol a mentesség nem él.
Mit mond pontosan a rendelet a 32 A-es és 30 mA-es mentességről?
A szabály a lakásoknál két pontból áll össze. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hatályos szövege az 1. melléklet 1.13.2. e) pontjában előírja a vizsgálatot „legalább 6 évenként […] a lakóépületek villamos berendezésén az 1.13.3. alpontban meghatározott kivétellel”.
A kivételt az 1.13.3. pont adja meg. A szöveg szó szerint így szól.
„Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
- a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
- b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.”
A szövegben négy feltétel rejtőzik. A lakás lakóépületben van, nem bérlemény, a vizsgálat az időszakos fajta, és mindkét műszaki feltétel egyszerre teljesül. Ha bármelyik hiányzik, marad a 6 éves ciklus.
A „túláramvédelem” a rendelet 2. §-a szerint az olvadóbiztosító vagy a kismegszakító. Az „áram-védőkapcsoló” a köznyelvben FI-relé néven ismert készülék.
Mi változott 2024. január 29-én?
A módosítást a 78/2023. (XII. 29.) GFM rendelet hozta. A módosító rendelet 5. §-a szerint a kihirdetését követő 31. napon lépett hatályba, így a Nemzeti Jogszabálytár a 40/2017-es rendelet új időállapotát 2024. január 29-től közli.
Sokan úgy tudják, hogy a mentesség ekkor született. A jogszabály időállapotai mást mutatnak. A 2018. január 1-jei eredeti szöveg 1.1.22. pontja már kimondta, hogy a 32 A-es és 30 mA-es védelemmel ellátott lakóépületi berendezésnél „a szabványossági felülvizsgálat elhagyható”.
A 2021. szeptember 1-jétől hatályos változat 1.13.3. pontja általánosan fogalmazott: „Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható”. Az f) pont ugyanakkor feltétel nélkül előírta a vizsgálatot bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor.
A 2024-es változás tehát két irányba mozdult. A mentesség szűkült, a tulajdonosváltás szabálya viszont enyhült.
| Szempont | 2021. szeptember 1. – 2024. január 28. | 2024. január 29-től (ma is hatályos) |
|---|---|---|
| Kire szól a mentesség? | Lakóépületben lévő lakásokra | Csak a bérleménynek nem minősülő lakásokra |
| Melyik vizsgálat hagyható el? | „a villamos biztonsági felülvizsgálat” | Csak az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat |
| Műszaki feltétel | Fázisonként legfeljebb 32 A + legfeljebb 30 mA-es FI-relé | Változatlan: fázisonként legfeljebb 32 A + legfeljebb 30 mA-es FI-relé |
| Bérbeadás, tulajdonosváltás | Feltétel nélkül kell vizsgálat | Kell, ha nincs 6 évnél nem régebbi minősítő irat |
| 32 A felett, 3 éves ciklus | Minden ilyen berendezésre | Általános célú berendezésre, a lakóépületek kivételével |
Kire vonatkozik a mentesség?
A mentesség a saját használatú lakás 6 éves, időszakos vizsgálatáról szól. Ez az a vizsgálat, amelyet akkor is el kellene végeztetni, ha a lakás évekig ugyanannál a tulajdonosnál marad, és senki nem költözik be vagy ki.
A rendelet 1.13.2. pontja szerint erről az üzemeltető gondoskodik, lakásnál tehát jellemzően a tulajdonos. Ha a két műszaki feltétel teljesül, és a lakást nem adod bérbe, a 6 éves ciklus elhagyható.
A szöveg lakóépületben lévő lakásról beszél, társasházi lakásra és családi házra egyaránt. A társasház közös részei, például a lépcsőházi világítás vagy a pince hálózata, nem lakások. Rájuk a lakásokra szóló kivétel szó szerint nem terjed ki.
Nincs külön papír a mentességről. Az 1.13. pont nem ír elő iratot arról, hogy a lakás mentes. Ha évek múlva eladod, a vevő viszont 6 évnél nem régebbi minősítő iratot kér majd, és ezt a mentesség nem pótolja.
Kire nem vonatkozik a mentesség?
A mentesség hatóköre szűk, és a gyakorlatban a legtöbb megrendelés éppen kívül esik rajta. A JóSzakin 2020 óta beérkezett 936 villamos biztonsági felülvizsgálati ajánlatkérés közül 395 (42,2%) eladást vagy adásvételt említ, 38 (4,1%) munkahelyet vagy céget, 15 (1,6%) pedig bérbeadást.
Eladás, tulajdonosváltás. Az 1.13.2. f) pont szerint a lakás villamos berendezésén vizsgálatot kell végezni, „amennyiben […] a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre”. A pont nem hivatkozik az 1.13.3. pontra, ezért a 32 A és a 30 mA itt nem ment fel.
Ezt a megrendelők sokszor másképp gondolják. Egy eladó így írta le a helyzetét az ajánlatkérésében.
„2 éve fi relé lett betéve az óraszekrénybe ilyen esetben is kötelező?”
A rendelet szerint igen: eladáskor a FI-relé megléte nem pótolja a 6 évnél nem régebbi iratot. Egy magyar fórumon (r/askhungary) egy felülvizsgálóként bemutatkozó hozzászóló ugyanezt írta: az 1.13.2. f) pontot az adásvételi szerződés nem írhatja felül.
Bérbeadás. A bérbe adott lakás kétszer is kiesik. Bérbeadáskor az f) pont kér 6 évnél nem régebbi iratot, a bérlemény pedig az 1.13.3. pont szövege szerint a 6 éves ciklus alól sem mentes.
Munkahely. Az 1.13.2. dc) pont a lakó-, kommunális és egyéb épületen legalább 3 évente írja elő a vizsgálatot, ha az munkahelynek minősül. A lakásokra szóló kivétel erre a pontra nem utal.
32 A felett. Ha a lakás például 3 × 40 A-es csatlakozású, a mentesség nem él. A 3 éves ciklus viszont a 2024-es szöveg szerint a lakóépületekre nem vonatkozik, így ilyenkor a 6 éves ciklus marad.
Új szerelés, átalakítás. Az 1.13.1. pont szerint az első vizsgálat az első üzembe helyezés előtt kötelező, a 4.3. pont pedig az áramütés elleni védelmet érintő bővítés vagy átalakítás után is. Ezek nem időszakos vizsgálatok, ezért a mentesség itt sem segít.
Honnan tudod, hogy a lakás 32 A-nél nem nagyobb biztosítékon van?
A legmegbízhatóbb jel a mérőhelyen van. A villanyóra mellett vagy alatt egy vagy három plombált kismegszakító ül, ezek korlátozzák, mekkora áramot vehet fel a lakás. Egy 2025-ös gazdasági cikk is így fogalmaz: a jelenlegi kapacitást a villanyóra alatti kismegszakítók mutatják.
- A darabszám a fázisok számát mutatja. Egy kismegszakító egyfázisú, három kismegszakító háromfázisú bekötést jelez.
- A felirat a névleges áramot adja meg. A „C25” 25 A-t, a „C32” 32 A-t jelent, a betű a kioldási jelleggörbe.
- A szabály fázisonként mér. A 3 × 16 A és a 3 × 32 A is megfelel, mert egyik fázison sincs 32 A-nél nagyobb védelem. A 3 × 40 A nem felel meg.
- Régi házban olvadóbiztosító is lehet. A rendelet ezt is túláramvédelemnek tekinti, a betét értéke számít.
A villanyszámla ebben ritkán segít. Egy magyar fórumon (r/askhungary) egy családi házban lakó kérdező úgy írta, a számlája semmit nem ír a bekötés erősségéről. A kismegszakítóján a „C25” feliratból következtetett 1 × 25 A-re.
A legtöbb pontot kapott válasz megerősítette ezt a módszert: az óra melletti plombált kismegszakítók száma és felirata a döntő. Ha a mérőhelyhez nem férsz hozzá, a hálózati engedélyes ügyfélszolgálatától is megkérdezheted a csatlakozás értékét.
A lakáselosztó kismegszakítói nem ugyanazok. A lakáson belüli 10 vagy 16 A-es kismegszakítók az egyes áramköröket védik. A mentesség a bekötés, vagyis a mérőhelyi védelem értékéről szól.
Honnan tudod, hogy van 30 mA-es FI-relé?
A FI-relé a lakáselosztóban ül, és egy „T” jelű tesztgombról lehet felismerni. A készülék előlapján a névleges kioldóáram áll, például „IΔn = 30 mA” vagy „0,03 A”. Egy gyártói FI-relé adatlap szerint a 30 mA-es vagy érzékenyebb készülék kiegészítő védelmet is ad áramütés ellen.
A 100 mA-es vagy 300 mA-es FI-relé nem felel meg a feltételnek, mert az érzékenysége 30 mA-nél nagyobb. Ugyanez az adatlap a 0,1 A-es és a 0,3 A-es változatot is külön értékként sorolja fel.
A rendelet úgy fogalmaz, hogy a felhasználói berendezések legyenek védettek. Ha csak a fürdőszoba áramköre van FI-relé mögött, a többi pedig nincs, a feltétel szó szerint nem teljesül. Ezt a kérdést egy felülvizsgáló a helyszínen tudja eldönteni.
Az is előfordul, hogy a készülék ott van, de nem véd. Egy magyar fórumon (r/askhungary) egy hozzászóló arról írt, hogy egy felújított panellakásban a FI-relé be volt téve a dobozba, de nem volt bekötve. A JóSzakira érkezett 936 kérés közül 69 (7,4%) említi a FI-relét, sokszor beépítést vagy cserét kérve.
A tesztgomb megnyomása csak azt mutatja meg, hogy a kioldó mechanika működik. A kioldási időt és a kioldóáramot műszer méri, erről a FI-relé tesztgombjáról szóló cikkünk ír részletesen.
Megéri mégis elvégeztetni a vizsgálatot, ha mentes vagy?
Jogilag nem kötelező, de két helyzetben érdemes megfontolni. Az első az eladás: ha a következő 6 évben el akarod adni a lakást, egy most kiállított minősítő irat az f) pont szerint az eladáskor is elfogadható lesz, ha akkor még nem régebbi 6 évnél.
A második a régi hálózat. Az angol villanyszerelők fórumán (r/ukelectricians) egy saját házában lakó tulajdonos kérdezte, megéri-e vizsgálatot kérnie. Az angol nyelvű keresés ezen szálában egy villanyszerelő azt írta, ő csak akkor kérne vizsgálatot, ha valami gond van a hálózattal.
Egy másik hozzászóló új tulajdonosként és apaként elvégeztette, és a nyomában elvégzett javítások majdnem 2 000 fontba kerültek neki. A kettő együtt jól mutatja a mérlegelést: a vizsgálat költsége kicsi, a feltárt hibák javítása lehet nagyobb tétel.
A vizsgálatot ugyanaz a képesített felülvizsgáló végzi, mint eladáskor. Ha mellette döntesz, a várható díjakat a villamos biztonsági felülvizsgálat ár oldalunkon gyűjtöttük össze. Kérd el a minősítő irat mellett a mérési jegyzőkönyvet is, mert abból látszik, mit mértek ténylegesen.
Mit érdemes tisztázni, mielőtt a mentességre hivatkozol?
A mentesség csak akkor véd, ha minden feltétele igaz, és a lakás helyzete nem változik. Az alábbi ellenőrzőlista a rendelet szövegéből következik.
- Nem adod bérbe a lakást. Bérbeadás esetén a 6 éves ciklus és a bérbeadáskori irat is kötelező.
- Fázisonként legfeljebb 32 A a mérőhelyen. Nézd meg az óra melletti plombált kismegszakító feliratát.
- Legfeljebb 30 mA-es FI-relé védi a berendezéseket. Az előlapon az „IΔn” érték számít, és az, hogy az áramkörök mögötte vannak-e.
- Nem munkahely a lakás. Munkahelynek minősülő épületben 3 évente kell vizsgálat.
- Nem tervezel eladást. Eladáskor 6 évnél nem régebbi minősítő irat kell, a mentességtől függetlenül.
A mentesség csak az időszakos vizsgálatról szól, minden más kérdésben az általános szabályok érvényesek. Ezekről, az irat érvényességéről és a teendőkről a villamos biztonsági felülvizsgálat 2026-os szabályairól szóló cikkünk ad áttekintést. Az elmúlt 30 nap magyar és angol közösségi forrásait átnéző körünk nem hozott újabb változást ebben a kérdésben.
Gyakori kérdések a 32 A-es és 30 mA-es mentességről
Mikor nem kell villamos biztonsági felülvizsgálat egy lakásban?
A 6 évenkénti időszakos vizsgálat elhagyható, ha a lakás lakóépületben van, nem bérlemény, fázisonként legfeljebb 32 A-es túláramvédelem mögött van, és legfeljebb 30 mA-es FI-relé védi a berendezéseket. Eladáskor, bérbeadáskor és munkahelyen a mentesség nem érvényes.
Kell villamos biztonsági felülvizsgálat eladáskor, ha van FI-relé és 32 A-es a bekötés?
Igen, ha nincs 6 évnél nem régebbi minősítő irat. A rendelet 1.13.2. f) pontja a tulajdonosváltásra külön szabályt ad, és ez nem hivatkozik a 32 A-es és 30 mA-es kivételre.
A 2024-es módosítás vezette be a mentességet?
Nem. Hasonló kivétel már a 2018-as eredeti szövegben is szerepelt. A 2024. január 29-én hatályba lépett módosítás a mentességet a bérbe nem adott lakásokra és az időszakos vizsgálatra szűkítette.
Megfelel a 3 × 32 A-es bekötés a feltételnek?
Igen. A rendelet fázisonként méri a túláramvédelmet, ezért a 3 × 32 A is megfelel. A 3 × 40 A már nem.
Elég, ha csak a fürdőszoba van FI-relé mögött?
A rendelet szövege a felhasználói berendezések védelmét kéri, ezért a részleges védelem szó szerint nem elég. Egyedi esetben a felülvizsgáló dönti el, hogy a lakás kialakítása megfelel-e.
Kapok papírt arról, hogy a lakásom mentes?
A rendelet 1.13. pontja nem ír elő ilyen iratot. Ha később eladod vagy bérbe adod a lakást, 6 évnél nem régebbi minősítő iratra lesz szükség.